Csokonai Vitéz Mihály összes művei - Költemények 4. 1797-1799.

A kötet - a kritikai kiadás öt verskötetéből az utolsó előtti - Csokonai érett, dunántúli szerelmes, bölcselő s népies versei mellett tartalmazza farsangi vígeposzát, a Dorottyá-t is, számos szövegjavítással. A későbbi Lilla-dalok versei közül ebben található pl. A Füredi parton, (A Tihanyi Ekhóhoz első kidolgozása), A Boldogság című kis anakreoni idill vagy a Még egyszer Lillához megrendítő panasza és a filozófiai mélységű Újesztendei Gondolatok. De itt ovasható a költő A Magánossághoz címzett ódája, a 18. századi európai líra egyik legszebb alkotása, valamint a Marosvásárhelyi Gondolatok, amelynek történelembölcselete valódi költészetet lehel, mikor Nyugat-Európában ebben az időben a száraz bölcselkedés szinte megölte a költészetet. A népiesség előfutáraként megszületett Siralom-ot éppúgy e kötet tartalmazza, mint a Kazinczy és Kölcsey által is nagyra értékelt Paraszt Dalt. Akad újdonság a kötet versanyagában is: a [Pál napjára] írt alkalmi vers, s az eddig töredékesnek tartott Már se hintó már se szánka kezdetű megkapó Lilla-dal is itt jelenik meg először teljes, hiteles szövegével, akárcsak az [Antal napjára] írt alkalmi költemény. A szövegkritikai fejezetek számos, eddig tévesen közölt szót vagy mondatot helyesbítenek, az igényes jegyzetanyag pedig sok ismeretlen forrásra derít fényt. Csokonai nem egy verse dallamra készült vagy utóbb alkalmazták dallamra; a kiadás sajtó alá rendezője, Szilágyi Ferenc, mint az előző három kötetben, fölkutatta e korabeli dallamokat, s ezeket - sokszor zenei unikumokat - kottákkal is bemutatja. A versek egy részét lefordították idegen nyelvekre, s a kötet e fordításokat is lajstromozta.