Oldalunk cookie-kat használ, hogy kényelmesebbé tegyük Önnek a keresést, látogatást. Böngészőjéből szabadon törölheti a cookie-kat, módosíthatja azok beállításait. Értem.
Termékek Menü
Ön itt jár: > >

Blog

Kulturális kincs, műveltség, személyiségfejlődés – A kötelező olvasmányokról másképpen

Állandóan fellángol a vita a kötelező olvasmányok körül. Így történt az elmúlt nyáron is. Az indulatokat egy online médium úgy gerjesztette, hogy újságírói olyan témákkal hozakodtak elő, ki melyik kötelezőt utálta a legjobban iskolás korában. Rossz poén. Mi nem ahhoz a táborhoz tartozunk, akik ezen olvasmányokat holmi mumusoknak tartják, és tűzön-vízen át meg akarják védeni tőlük a gyermekeket. Elsősorban saját tapasztalataink mondatják ezt velünk. De előbb lássuk, milyen hatással van az emberekre pszichológiai szempontból az, hogy „kötelező”.

 

Öt jó regény 2019-ből – Miért élmény kortárs külföldi prózát olvasni?

Évente több ezer új könyv jelenik meg a magyar piacon. Lehetetlenre tehát nem vállalkozunk, így öt idén megjelent alkotást mutatunk be. Ráadásul regényeket. Hogy miért? Manapság az olvasók több dokumentum jellegű prózát választanak, mint fikciót. S ha mégis regény akad a kezükbe, akkor az inkább kortárs magyar, mint élő külföldi szerző műve. Most tehát szembemegyünk a közízléssel, és megpróbáljuk bebizonyítani: érdemes külföldieket is olvasnunk. Szélesítik a látókörünket, megismerünk más kultúrákat, látjuk, hogy az egész világon hasonló életkérdések foglalkoztatják az embereket.

 
 
Hősök, akikbe könnyen beleszeretünk – Izgalmas kalandjaik, vonzó személyiségük miatt várjuk a sorozat folytatását

Ha egy-egy sorozathőst a szívünkbe zártunk, alig várjuk kalandjai folytatását. Azonosulunk vele, és úgy érezzük, az ő személyiségén keresztül átélhetünk olyan eseményeket, érzelmeket, amilyenekre a hétköznapokban nincs lehetőségünk. És akad olyan hős, aki a furcsasága, különcsége révén ejti rabul az olvasót. Ilyenkor megnyugszunk: úgy is lehet a világban érvényesülni, jót cselekedni, bizalmat kelteni, ha az ember más, mint a többiek.

 
5 +1 ok, hogy miért olvassunk sorozatokat

1. A könnyed gyermeksorozatok megtanítanak olvasni

Némelyik szülő panaszkodik, hogy gyermekei komolytalan sorozatokat olvasnak (fantasyt, sci-fit, stb.), pedig ő azt szeretné, ha csemetéi a tartalmas, illetve a klasszikus könyvek iránt érdeklődnének. Valójában ezek a „komolytalannak” titulált sorozatok gyakorlottá teszik a gyermeket az olvasásban, aki így magabiztos könyvbaráttá válik.

 
 
Irodalmi Nobel-díj duplán – A Svéd Akadémia egy lengyel nő és egy osztrák férfi alkotót választott

Idén osztották ki a tavalyi irodalmi Nobel-díjat is, mivel múlt évben a Svéd Akadémiát is megrázta egy zaklatási botrány. Mindamellett a díjat most is Alfred Nobel végakaratának szavaival ítélték oda: "Az a személy kapja meg, aki az irodalom területén a legkiválóbb munkát alkotta meg ideális irányban." Eddig 116 irodalmi Nobel-díjas volt, közülük csak 15 nő.

 

 

 

Kazalnyi romantika és hegyekben álló krimik – Nora Roberts, alias J. D. Robb 69 éves

Több mint 200 regényt írt, közülük nem egyet meg is filmesítettek. Bár a romantikus írók nagyasszonyaként tartják számon, J. D. Robb néven közreadott krimijei szintén szép siket aratnak. Nora Roberts ma, október 10-én tölti be 69. életévét.

 
„Miért kéne olyan sokáig itt maradni?” - Meghalt Vekerdy Tamás

Időtlen életbölcsesség

 

„Ha megkérnek, mindenféléket csinálok, mintha még élnék, de ez csak a látszat. Miért kéne olyan sokáig itt maradni?” - mondta áprilisban. 

Az idős ember bölcsessége csendül ki ezekből a szavakból. Azé, aki a halált az élet részének fogja fel. Különösen megrendítő ez az ő esetében, aki olyan tevékeny, termékeny életet élt. Tanításával, nézeteivel, könyveivel egész nemzedékek gondolkodásmódját alapozta meg.

 
 
A pozitív gondolkodás papnője - 93 éves lenne Louise L. Hay

A rajongók lelkesen bújják könyveit, és terjesztik: „Gondolkodj pozitívan!” A szkeptikusok megmosolyogják, esetleg bosszankodnak rajta, mondván, az élet nem ilyen egyszerű. Egy biztos: Louise L. Hay neve kevesek számára ismeretlen. Ő az optimizmus világszerte híres papnője, akinek könyveit számos nyelven, köztük magyarul is kiadták.

 
 
A mese varázsa gyermeknek és felnőttnek is szól

„Ha a vadász fegyvert fog a nyúlra, a nyúl pártján vagyok, ha a nyúl a káposztába harap a káposztáén.” Benedek Elek kihunyó, állandóan élesztgetett erkölcsi világrendjében a nagy sohasem ütheti meg a kisebbet, az erősebb a gyengébbet, sokan soha nem mehetnek rá egyre, a gazdagabb nem nézheti le a szegényt, a hatalmasabb a hatalom nélkülit. A gyermekek, a mesék világában, a történelem alatti történelemben még nem járt le az európai civilizáció értékeinek órája. Itt még az ember nem hagyja cserben a barátját, hogy magát mentse, vagy ha igen, rútul lakol. Itt még az adott szót az életünk árán is meg kell tartanunk. Itt még ember és ember, királyfi és királyfi, ló és ló között a különbség jóság, becsület, virtus kérdése, nem bőrszíné, nyelvé, születésé. Ebben a világban még megtudhatjuk, hogy a rút külső, az elvarázsoltság mögött valami megejtőt, valami szépet kell keresnünk…” (Lengyel László politológus, Benedek Elek dédunokája)

 

 

 
 
A szemérmesen titkolt magány – 102 éve született Szabó Magda

Ma, október 5-én lenne Szabó Magda 102 éves. Amikor rá gondolok, mindig a vele való első és egyetlen telefonbeszélgetésem jut az eszembe. Újságíróként dolgoztam, és közeledett a karácsony. Az az ötletem támadt, írok egy páros interjút egy-egy hírességgel, akiket megkérdezek, mit jelent számukra advent időszaka. Az egyik ismert ember Szabó Magda, a másik Várszegi Asztrik lett. Egy nő és egy férfi, egy művész és egy pap, a világi és az egyházi ember, a református és a katolikus hívő.

 
 
/* */