Blog

Hogyan lesz valakiből író? Semmi esetre sem úgy, ahogy azt a 19 éves Karl Ove Knausgard elképzeli. De hát miért nem? Hiszen bejutott a bergeni íróakadémiára, azaz tehetségesnek találtatott – ismétli magában akkor, amikor várja, hogy a kurzus elkezdődjön, amikor megtudja, hogy osztálytársai közül többen már kirukkoltak egy-egy könyvvel, és akkor is, amikor az ő szövegeit rendre ízekre szedik az órákon. Közhelyesnek és éretlennek titulálják őket.

Az olvasási válságról könyvbarátoknak

Írta: Rados Virág

A most 72 éves, világutazó író, Paul Auster volt matróz, diszpécser, óraadó egyetemi oktató, krimiszerző.

Gyakori kérdés, hogy van-e külön férfi és női irodalom. A mi válaszunk: nincsen. Irodalom van, és kész. Akár férfi, akár nő a szerző, ha a mű jó, szívesen olvassuk, és nem nagyon törődünk vele, melyik nemhez tartozik az alkotó. Ugyanez áll arra az esetre, ha csapnivaló fércmű akad a kezünkbe. Nem attól rossz, hogy férfi vagy nő írta.

Tényleg kimegy a divatból?

Vajon igaz-e, hogy nem baj, ha a szépirodalom „kimegy a divatból”? Egy kutatás szerint az emberek figyelmének ideje 2000-ben 20 másodperc volt, de ez 2015-re 8 másodpercre csökkent. Elég lesújtó hír, nemde? És ez még csak az átmeneti figyelem, tehát az a fajta, amikor valami ideiglenesen késztet arra, hogy odasasolj. A szándékosan fenntartott figyelem kb. 20 perc. Arról még nem szól a fáma, ez mennyi időcsökkenést jelent öt évvel ezelőtthöz képest. Viszont a tanárok sokat tudnának regélni róla: az évek múlásával egyre nehezebb a nebulók érdeklődését fenntartani.

Melyik krimirajongó ne ismerné Jack Reachert, a magányos hőst, az egykori katonai rendőrt, aki keresztül-kasul vándorol Amerikán? Akinek minden poggyásza egy összecsukható fogkefe? És aki mindig készen áll arra, hogy a gyengék és kiszolgáltatottak pártjára álljon, és megvédje őket. Jack Reacher kalandjait mindig siker koronázza, mi pedig jóleső megnyugvással tehetjük le a könyvet: ha máshol nem is, Lee Child világában győz a jó, és minden rendbe jön.

Fesztelenül könnyed, merész stílusával, vagány humorával, csak rá jellemző, játékos, egyedi nyelvezetével ledöntötte a műfajkorlátokat, így vált az igényes szórakoztatásra vágyó olvasók kedveltjévé.

Úgy tűnik, manapság ritkábban olvasunk verseket, viszont jó jel, hogy a legújabb költő nemzedék alkotásai mégis megtalálják az utat a fiatalokhoz –  nemcsak verseskötet formájában, hanem az interneten is.

Kulturális kincs, műveltség, személyiségfejlődés. Állandóan fellángol a vita a kötelező olvasmányok körül.

Évente több ezer új könyv jelenik meg a magyar piacon. Lehetetlenre tehát nem vállalkozunk, így öt idén megjelent alkotást mutatunk be. Ráadásul regényeket. Hogy miért? Manapság az olvasók több dokumentum jellegű prózát választanak, mint fikciót. S ha mégis regény akad a kezükbe, akkor az inkább kortárs magyar, mint élő külföldi szerző műve. Most tehát szembemegyünk a közízléssel, és megpróbáljuk bebizonyítani: érdemes külföldieket is olvasnunk. Szélesítik a látókörünket, megismerünk más kultúrákat, látjuk, hogy az egész világon hasonló életkérdések foglalkoztatják az embereket.

Ha egy-egy sorozathőst a szívünkbe zártunk, alig várjuk kalandjai folytatását. Azonosulunk vele, és úgy érezzük, az ő személyiségén keresztül átélhetünk olyan eseményeket, érzelmeket, amilyenekre a hétköznapokban nincs lehetőségünk. És akad olyan hős, aki a furcsasága, különcsége révén ejti rabul az olvasót. Ilyenkor megnyugszunk: úgy is lehet a világban érvényesülni, jót cselekedni, bizalmat kelteni, ha az ember más, mint a többiek.

A sorozatolvasás előnyeit gyűjtöttük össze egy rövid listában.