A varázs amulett - Egy rejtélyes nyomozás története - Avenska Paulo

Bálaháza békés kis falujának múzeumából eltűnt a legendás szerencse hozó amulett.
A múzeum igazgatója Mérce a tollas túzok elkeseredettségében Vel-úrt, a híres hörcsög detektívet, és hű társát, Dr. Szotyit kéri fel a nyomozásra és az amulett előkerítésére.
A két jóbarát nyomozásba kezd. Lehetséges tettesként felmerült Rejtek Rajmund a kaméleon, aki a múzeumban dolgozott és munka után gyanúsan viselkedett, Csörte a csíntalan patkány aki már többször keveredett bajba és Karmol a ravasz róka is, akiről azonban bebizonyosodott, hogy a bűntény éjjelén Csiperkével a vakonddal társasjátékoztak.
A két detektív kitartó nyomozása végén megállapította, hogy a súlyos bűncselekmény elkövetője Csúszka Aladár a vidra volt, aki azonban nem magának, hanem a nehéz sorsú családjának szerezte meg az amulettet abban reménykedve, hogy így szerencsét visz a rokonainak és segíteni tud nekik.
Az amulett végül visszakerült a múzeumba, ahol az új vitrinjének aljában Miksa Márton hiúz, a múzeum kurátora egy titkos térképet talált, ami egy kincses barlanghoz vezetett. A barlangot a két detektív Döme a nyomolvasó teknős segítségével találta meg, ahol régi, elfeledett kincseket találtak, amik a falu korábbi lakóiról meséltek.
A mese végén Mérce a múzeumigazgatója egy új kiállítást szervezett "Az igaz barátság és az összetartás ereje" címmel, ahol bemutatásra kerültek az amulett mellett a barlangban talált kincsek is.
Vel-úr és Dr. Szotyi nagy büszkeséggel nézték végig a megnyitót, ahol a közönség és a múzeum dolgozói Aladárral együtt ünnepelték az igazi szerencsét és az egymást segítő barátságot.
A faluban élők megtanulták, hogy a legnagyobb ajándék az, ha egymásra támaszkodnak, és hogy a nehézségek ellenére is mindig van remény.
Aladár a múzeumban ismerte fel, hogy nem szükséges, hogy az amulett hozza meg a szerencsét, hiszen a falu lakói szívesen támogatták őt, hogy egy új, boldogabb életet éljen a családjával.
Az amulett történetét a falusiak generációról generációra mesélték, emlékeztetve mindenkit arra, hogy az igazi kincs a szívünkben rejlik.