Bővebb leírás, tartalom
"...mert az út, melyet e tanulmányok szerzője - jómagam - a hetvenes években, a marxizmus válságának évtizedében bejárt, nagyon is tipikus, így vagy úgy nagyon sok olyan kelet-európainak az útját reprezentálja, akik mint hithű szocialisták a hatvanas években még a marxizmus megújításán fáradoznak, egy marxista reneszánsz (Lukács György) eljövetelét várják, s egyszersmind - ettől az ideológiai meggyőződéstől nem függetlenül - a kelet-európai szocialista rendszer reformjában reménykednek, azt próbálják meg elősegíteni, hogy a hetvenes évek során azután tudomásul vegyék: nem a marxizmus eredeti, "dogmatikus torzulásoktól mentes" tanainak helyreállítása, hanem meghaladásukra van szükség ahhoz, hogy megértsék világukat; ezzel egyszersmind feladják a rendszer - szó szokásos értelmében vett - megformálhatóságába vetett hitüket.." (Marx után szabadon)
Ifjúkori műveiben Vajda bizonyára ortodox marxistának tekintette magát, még ha visszatekintve ortodoxiája talán sok tekintetben megkérdőjelezhető is. A válogatott műveinek ebben a második köztetében közölt írások - jóllehet többségükben még mindig marxista tudattal íródtak - már határozottan kritikusak nemcsak a "hivatalos", hanem egyáltalában a marxizmussal szemben. S egyre inkább - a Változó evidenciák után egyértelműen - direkt formában vetnek fel nemcsak filozófiai, hanem aktuális társadalmi-politikai kérdéseket is. Ezek az itt megjelenő írások egy-két kivételtől eltekintve a Kádár-korban Magyarországon csak mint "szamizdat" jelenhettek meg. A történelem vége? szövegei már a rendszerváltozás után íródtak, s csak azért közöljük őket itt, mert Vajda ezt követően többnyire ismét a szó szűkebb értelmében vett filozófiával foglalkozott már.
