Ezek a beszédek nagyszerű emberek szellemének költeményei, akik egy nagyszerű nép nevében beszéltek. Szavaikban, szavaik között, szavaikon innen és túl egy olyan nép szeretete, hite, haragja és indulata rejlik, akik hittek őseik útjában, de ezt nem tudták az európai telepesekkel megértetni, akik annyira elszántan akarták megváltoztatni őket.
Igaz, a beszédek az 1800-as évek elején, közepén ill. végén születtek, mondanivalójuk ma is időszerű sőt, talán napjaink globalizált, elgépiesedett világában még égetőbb szükség volna ennek a kiveszőfélben lévő természetközeli és mélyen humánus szemléletmódnak a befogadására, de legalábbis az elfogadására.