Tüzet raktak az erdő szívében lévő tisztáson, ahol a füvet alacsonyra taposták már korábban azok az utazó kereskedők, vándorszínészek, mutatványosok és még ki tudja, miféle emberek, akik megpihentek a két város közti hosszú úton. (…) Haruto is közéjük ült, s nézte a meleg tekinteteket, amikor felfigyelt a mindenkitől távol ülő Oyirira. Teljes figyelmét a tüzet bágyadtan bámuló férfira irányította, s úgy érezte, valahogy el kéne érnie a lelkét.
