Néhány évtizede, az 1990. évet követő történelmi időszak szellemi küzdelmei közepette, erősen megnőtt az érdeklődés a huszadik századi magyar népi irodalom képviselői, eszméi és eredményei iránt. Könyvek, tanulmányok, tudományos konferenciák és baráti
közösségek keltették életre és mutatták be ennek a kulturális és a politikai térben egyaránt jelentékeny áramlatnak a képviselőit, eszmei és irodalmi értékeit. Olyan irodalmi és nemzet-, illetve társadalompolitikai tekintetben jelentékeny íróegyéniségek kerültek az érdeklődés terébe, mint Szabó Dezső, Németh László, Illyés Gyula, Veres Péter, Kovács Imre, Féja Géza, Sinka istván, Tamási Áron, Szabó Zoltán és társaik. A népi mozgalom és irodalom iránt megmutatkozó érdeklődés felkeltésében igen nagy szerepet kaptak Neszmélyi Károly írásai, aki nem csak tanulmányaival és vitairataival hívta fel a figyelmet a népi mozgalom, a népi irodalom értékeire, hanem, mint a Népi Írók Baráti Társaságának elnöke közéleti szerepléseinek, tudományos konferenciáinak eszmeiségével, tudományos és közéleti megnyilvánulásaival is. Csak egy kiemelten fontos szellemi műhelyről, a 2016-ban Balatonszárszón, írók, irodalomtörténészek,
könyvkiadók közreműködésével megszervezett népi - urbánus vitáról tartott konferenciára utalok.
