Kisded szó-tár - Baróti Szabó Dávid

Ódon szavak szótára 1792-ből Senki nem bírja teljesebben az anyai nyelvet, mint ő, a háromszéki székely, a ritkább szavak és kifejezések gyűjtője, a Kisded szó-tár emlékezetes írója - írta Arany János Baróti Szabó Dávidról. Az utókor emlékezetében Baróti Szabó Dávid (1739-1819) elsősorban mint költő, műfordító és a nyelvújítás előfutára él. Azonban ő írta az első egynyelvű, magyar rokon értelmű szavak értelmező szótárát is. 1792-ben jelent meg a "kínálati szótárként" is felfogható Kisded szó-tár második kiadása Kassán. A szótárban a felkínált szóanyag három részre osztható: 1) régi szók fölelevenítése: aggastyán, bakó, csarnok, iker, lomb; 2) tájszók: csapat, hullám, langyos, meder, zamat; 3) szóalkotással létrehozott új szók: balga, fütty, anyag, erény, visszhang. A TINTA Könyvkiadó betűhíven, az eredeti szócikkek szerkezetét feltárva, áttekinthető formában adja közre a művet. A szótár 4270 címszót tartalmaz, ezeket legtöbbször a rokon értelmű szavak követik. Fetsérleni: tékozlani, pazárlani, pazérolni; vesztegetni, bitangolni, p. o. a' jószágot. Nadály: pióka*, piótza*, vér-szopó, vér-szívó. Sokadalom: szabadság, országos vásár.