Júlialepke - Harminckét vallomás (Egressy Zoltán)

"Becsukom a szemem, van olyan kollégám, aki azt gondolná, most adom neked a láthatatlan halhatatlanságot. Egy másik társam nyilván azt szeretné, ha megtanítanám neked, a másik önzésén keresztül hogyan győzd le az egódat. Neki ez a specialitása, mindig olyanok mellé osztják, akiken gyakorolhatja szakértelmét. Nem adok rád halhatatlanságot, nem bántom az egódat sem, nem is tehetem, nem vagy az ügyfelem, én csak mesélni jöttem neked, ehhez gyűjtöm az erőt."



EGRESSY ZOLTÁN

1967-ben született Budapesten.

József Attila- és Szép Ernő-díjas író



"Én a szultán táncolója voltam - kezdi történetét egy fiatal nő. - Azt is beszerelmesítettem magamba." Egressy Zoltán harminc elbeszélésében mesél többek között a méregkeverő asszony, a pusztába vágyó kisfiú, az álomátadó, a Krokodilkönny klub írója, a halhatatlan költő, egy őrzőangyal, valamint a világmindenség valaha élt legnagyobb árulója. 

Az elbeszélők, akár fiatalok, akár középkorúak, akár idősebbek, és akár egyszerű emberek, akár bonyolult lelkek (nem mintha nem lenne minden élet és minden lélek bonyolult a maga a módján), szélsőséges érzelmi állapotban vannak, életük fordulópontján járnak. Olykor sokrétű, rejtélyes kapcsolódások is felfedezhetők köztük, hiszen motívumok, helyszínek, szereplők térnek vissza. A téma szinte minden esetben a szerelem. Vagy a szerelem fantomja. Vagy a szerelem akarása. Esetleg az elmúlása vagy átalakulása. 



A kötet első két ciklusát a szerző korábbi elbeszélésköteteiből válogatott írások alkotják, a harmadik az újabb alkotásokat tartalmazza. Az első kötet érzelmektől fűtött, sokszor szélsőséges végkifejletekbe torkolló novelláit az epikusabb, de ugyancsak szenvedéllyel teli középső ciklus követi, míg a legújabb művek valamelyest távolságtartóbbak; az összes monológban megmutatkozik azonban az író feszültségteremtő képessége és sajátos humora.