Széchenyi István élete A két világháború közötti korszak méltán népszerű prózaírója, Surányi Miklós (1882-1936) máig változatlan frisseségű főművét Széchenyi Istvánról írta. Az Egyedül vagyunk a legnagyobb magyar életének lélektanilag és történelmileg egyaránt nagy távlatú regénye, melyet sokelemű életanyag, kivételes korismeret és művészi érvényű megformálás tesz izgalmassá és időtállóvá. Surányi Miklós nem folyamodott fölöslegesen a fikciókhoz, jól tudta, hogy Széchenyi életének igaz története a képzelet által felülmúlhatatlanul regényszerű (sőt: lényegében romantikus), s a valóság iránti hűséget íróilag is a legcélravezetőbbnek látta. Így lett az Egyedül vagyunk - jórészt a Széchenyi-napló és a számbavehető dokumentumok anyagából - hatalmas ívű és lényegében pontos pályakép, s így lett külső és belső eseményekben gazdag tényregény - ellenállhatatlanul vonzó hitelességgel és sokszínűséggel. Az életet romantikus teljességvágyban és intenzitásban élő, hús-vér figurával; a szerelmi kalandok, az érzéki fellobbanások és a tartós nagy szerelmek történetével; a vitalitás táguló köreivel; a feladat - és útkeresés, majd a tettvágy és cselekvés örömeivel és konfliktusaival; a bűntudat, az önvád és meghasonlás drámáival. Az a mód, ahogy Surányi Miklós bemutatja, hogy az életet könnyelműen élvező, kalandból-kalandba sodródó, jórészt külföldön élő huszár kapitányból - Stefferlből - hogyan lesz a legnagyobb magyar, hogyan lesz nagy sorsú, történelemformáló s népe jövőjéért az összeroppanásig szorongó államférfi, s hogyan válik emberileg is egyre megrendítőbben magányossá, az Egyedül vagyunk-ot a leghitelesebb és a legolvasmányosabb történelmi regényeink közé emeli.
