A Waldstein-gyűjtemény - Rozsondai Béla - Máti Béla - Babus Antal

A Tisztelt Olvasó egy különleges kötetet tart a kezében, amely egyszerre szól a művészetről, a történelemről és a természet szépségéről. A kötet pedig nem jöhetett volna létre két kivételes XIX. századi személy munkássága és sorsszerű találkozása nélkül. Waldstein János, a cseh származású, de lelkében és cselekedeteiben vitathatatlanul magyar főúr korának meghatározó és igencsak érdekfeszítő alakja, aki amellett, hogy a politikai életben aktív figura és Széchenyi István barátja volt, ismert volt a művészet és a sport iránti rajongásáról, és nem utolsósorban gyakori -és általában győztes -párbajairól. Utóbbiak még Jókait is megihlették, aki a grófról mintázta „Kárpáthy Zoltán”című remekművének Dabroni-ját. Az osztrák Thomas Ender pedig a XIX. század kimagasló festőművésze volt, aki bejárta kora Európáját, akvarelljei pedig tűpontosan adták vissza a Teremtő és az ember által alkotott világ természeti és épített szépségeit. Ez a két ember Magyarország, a festői Kárpát-medence tájai iránt érzett csodálatuknak, és a Gondviselésnek köszönhetően találkozott egymással. Ender hosszú évtizedeket felölelő pályája során több alkalommal is járt Magyarországon, de megbízatásai révén szinte nem akadt olyan hely Európában, ahol ne fordult volna meg. Gondolhatjuk, hogy milyen mély hatást tett rá a magyar tájak szépsége, ha az idős osztrák festő éppen ide tért vissza elkísérve fiát, hogy a felső-magyarországi -a ma Szlovákiához tartozó Felvidék történelmi megnevezése -vasútépítés által érintett területekről elkészítse 220 alkotásból álló akvarell-sorozatát. Valószínűsíthetően ekkor találkozott a műgyűjtő és mecénás Waldsteinnel, aki az építési munkálatok egyik befektetőjeként és Ung vármegye főispánjaként tartózkodott a térségben. Az „önszorgalomból”készült alkotások így kerültek a művésztől a grófhoz, aki aztán a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta a gyűjteményt, ahol majdnem a feledés homályába veszett. Az új évezredben a festmények ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. Jelen kötet nemcsak az alkotásokat tartalmazza, hanem Felső-Magyarország, a Felvidék, az ábrázolt tájak és építmények leírását is. Ezáltal az Olvasó megismerkedhet a régióval, valamint két különleges alakkal, és azzal, hogyan látták ők a XIX. századi Magyarországot. Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter Emberi Erőforrások Minisztériuma