Egy regény, amely testközelből mutatja meg a szerzetesi hivatás útját. Sára-Csombor Rita első regénye feltárja egy zárt világ szigorú és archaikus mindennapjait. A szabályok és szabványok tere ez: a Szent Magdolna Kongregáció folyosóin, étkezőjében és hálófülkéiben minden mozdulatot a hagyomány, a Szentírás és a rettegett főnöknő tekintete diktál és ellenőriz. A hebrencs, életteli és kíváncsi Flóra sehogy sem illik bele a kiszabott szűk keretek közé, nyikorog a stallum alatta, a szerzetesi szoba falai összenyomják, a szürke habitus ujja pedig mindenbe belelóg. A Vénia lapjain egy mindennapi lány felnövéstörténetéről olvashatunk, nem mindennapi körülmények között. Éppen ez a mindennapiság lesz megdöbbentő és tanulságos, hiszen azt gondolnánk, hogy az apácák és a szerzetesek egy megközelíthetetlen és távoli világ emberei, akiknek az élete idegen, ősi és szent szabályrendszerek között zajlik. A Vénia nem tagadja el mindezt, sőt részletesen beszámol erről, de bravúros módon egyszerre mesél egy XXI. századi, fiatal felnőtt nő hétköznapi problémáiról, szakdolgozatírásról, egy kibontakozó szerelemről és az isteni elhívás terheiről, a dogma szűkre szabottságáról és az elnyomásról. A szolgálat örömeiről és fájdalmáról. Mindez együtt felemelő, hol pedig meglepően humoros történetet ad ki, amely arról tanúskodik: Istent végső soron ott találjuk, ahol a szabadságot.
