Gaál Mózes, Barót szülötte számos népszerű, főként történelmi tárgyú ifjúsági művet ír, konzervatív szellemben, de ugyanakkor jellemzően korát meghaladó, korszerű pedagógiai nézeteket hirdet: életszerű oktatás, munka szeretete, abban az időben teljesen újszerű lélektani megvilágításban.
A "Szociális levelek" egy fiatal tanítóhoz írt "levelei". Melyben kitér a pályakezdő pedagógus: NÉPTANÍTÓ különleges küldetésének minden apró területére. Igazi útmutatása egy "mentornak". Bárcsak ma is lenne sok ilyen "mentor", aki a hivatásának elején álló tanár, tanító szellemi vezetője, lelkivezetője lenne. Könyvének első fejezetében a néptanítóságot mutatja be a maga sajátos módján sok életszerű példát használva. Meglátásain a tapasztalat, a saját élményből származó tudás szűrődik át. Valaki olyan írja, mondja ezeket, aki maga is
megélte, így válik hitelessé, életszerűvé. Ugyancsak hiteles látlelete az akkori iskolai rendszernek és egy jövőképnek a bemutatása "A jövő iskolája" könyvben tárgyalt témák. Míg a Szociális levelekben a néptanítók munkáját mutatja be gyakorlati útmutatásokkal, konkrét módszerekkel, tanácsokkal látva el a következő tanító nemzedéket, addig A jövő iskolája könyvében olyan témákat vesz sorra, amelyek az egész társadalmat érintő kérdések, de ő az iskola perspektíváján keresztül tárgyalja.
