Sz. Kovács Péter kötete a hétköznapok nagyzenekari változata: hajnalban kicsendülő zajok, a munka ritmusa, a város és a falu lüktetése, az emberi sorsok dallamai. Minden novellája egy-egy tétel, amelyben a malterpor és a klasszikus muzsika harmóniája, a magány csöndje és a közösség morajlása egyszerre van jelen.
A Szimfóniák nem csupán történetek gyűjteménye - ez a kötet életérzéseket közvetít, szemmel hallható és füllel látható pillanatokat kínál. A szerző írásai egyszerre őszinték és kegyetlenek, gyengédek és kíméletlenül pontosak, mint egy karmester, aki nemcsak vezényel, de minden hangot a szívével hall.
Ez a könyv azoknak szól, akik nem félnek belenézni az emberi lét tükörfényű és árnyékos oldalába, s akik hiszik, hogy a legszebb dallamok nem a hangszerekből, hanem magából az életből születnek.
