Jelen könyv célja, hogy a liberalizmus ikszedik bírálata mellett megfesse a posztliberális jövő pozitív és reményteljes vízióját. A liberalizmus nem csupán megbukott, de a kevesek és sokak közötti ősi szakadék egy különösen széles és mély változatát hozta létre. A következő oldalakon amellett érvelek, hogy a válasz nem a liberális – legyen szó annak jobbos vagy balos válfajáról – megoldások ismételt felmelegítésében, hanem a vegyes alkotmány ókori hagyományának újrafelfedezésében és aktualizálásában keresendő.
Bemutatom továbbá, hogy a közjó konzervativizmusa, amely ennek a vegyes alkotmánynak a megvalósítására törekszik, miként utasítja el a progresszió ideológiáját, miként tagadja meg azt a politikai rendet, amely az emberek haladást elutasító ösztöneinek elit általi korlátozására épül, és hogy ezzel szemben a többség bölcsességét figyelembe véve halad előre. Végül bemutatom a gyakorlati módjait annak, hogy miként lehet megvalósítani az elit és a nép vegyítését.
Az amerikai Notre Dame Egyetem professzora, A liberalizmus kudarca című könyv szerzője legújabb, provokatív kötetében az önző liberális elit zsarnokságának leváltására szólít fel, hogy jövőnket a munkásosztály érdekeit szem előtt tartó, valódi konzervatív vezetők kezébe helyezzük.
A klasszikus liberalizmus azt ígérte, hogy a régi arisztokrácia hatalmának megdöntésével olyan rendet hoz létre, amelyben mindenki saját identitásának és jövőjének kovácsává válhat. Ez bizonyos mértékig így is történt – ám a liberalizmus közben módszeresen lerombolta azokat a hagyományokat és intézményeket, amelyekből a hétköznapi ember táplálkozott, majd ennek romjain egy új, és kizsákmányoló uralkodó osztály emelkedett fel. Ezt az osztályt a maga gazdasági libertarianizmusa, a progresszió és a technokrácia iránti elkötelezettsége arra késztette, hogy mindinkább a kevesek érdekeit szolgálva és a sokak kárára uralkodjék, miközben színleg az egyenlőséget hirdette, megalapozva napjaink egymást váltó válságait.
Rezsimváltás című könyvében Patrick Deneen vakmerő tervvel rukkol elő a liberális elit és az azt létrehozó és felhatalmazó ideológia leváltására. A napjaink elitjének elpusztítására törő, alulról szerveződő populista mozgalmak naivak; helyettük egy új elit stratégiai megteremtésére van szükség, amely a posztmodern előtti konzervativizmus eredeti értékeit vallja, és amely igazodik a sokak érdekéhez.
