A huszadik század egyik legnagyobb zsenije, aki mindent átformált, amit ma modern technológiának nevezünk. Öntelt szörnyeteg, aki ellopja tudóstársától az egyetlen felfedezést, amely nem az ő fejében fogant meg, és úgy vetődik rá az ötletre, mint fenevad a véres koncra. Gondos apa, aki előkészíti lánya útját egy nem mindennapi intellektuális pályafutáshoz. Kibírhatatlan férj, aki egyetlen nagy vágyától is megfosztja feleségét. A neve Neumann János Lajos volt. Más néven Johnny von Neumann.
A korszak tudományos életének talán legzseniálisabb és legösszetettebb figuráját kelti életre Benjamín Labatut, Neumann kortársainak és családtagjainak kórusán keresztül. Wigner Jenőtől Richard Feynmanon át Dán Kláráig és Paul Ehrenfestig sokak hangját halljuk, ám történeteikből nem csupán egy portré rajzolódik ki, de az a korszellem is, ami hasonlóan vészjósló kérdéseket vet fel, mint a mai.
Neumann felfedezései nyomán megszületett a mesterséges intelligencia, egy autonóm gép, egy olyan intelligencia, amely teljesen kívül esik az emberi irányításon. A holland származású chilei író eddigi munkásságát több rangos nemzetközi irodalmi díjjal ismerték el, legújabb műve a legkiválóbb dél-amerikai prózahagyományt ötvözi a mozaikportrék és a tudománytörténeti nyomozások izgalmával: tényekből alkotott fikció, valóságból szőtt dráma és krimi. Lebilincselő regénye beszámoló a múlt század sötét szféráiról, felforgató gondolatairól és legnagyszerűbb elméiről.
