A háború utáni konzervatív zászlóbontás kezdetének tekinthető a Barankovics Alapítvány és a Batthyány Alapítvány szervezésében 1993-ban tartott konzervatív konferencia, majd a következő évben az előadások megjelentek egy kötetben. Az akkori konferencia előadói közül most is beszélni fog Körösényi András, Paczolay Péter és Molnár Attila Károly.
Az azóta eltelt durván 30 év meglehetősen sikeresnek mondható, de nemcsak kormányzati szempontból, hanem a magyar konzervatívok megerősödése szempontjából is. Intézmények, lapok, könyvek, konferenciák, blogok jelzik, hogy a magaskultúrában és a tömegkultúrában is megjelent ez az irányzat.
A kötet írásainak egy része visszatekintés: mi minden történt, és mi nem történt az elmúlt 30 évben a konzervatívok körében, vagy mi történt másképp, mint amivel akkor számoltunk, és miért. A kötet írásainak másik témája a jelen állapot felmérése: milyen a magyar és nemzetközi helyzet, kik a vitapartnerek és ellenfelek; mik a magyar és külföldi konzervatívok szellemi, intézményes, politikai problémái, belső ellentmondásai.
Végül az írások utalnak arra is, hogy milyen szellemi, kulturális, politikai feladatok látszanak a konzervatívok számára a következő évekre.
