Emmanuel Lévinas (1906-1995) gondolatai óriási hatást gyakoroltak a kortárs kultúrára, és nemcsak a filozófiában, hanem olyan területeken is, mint az antropológia, a teológia, a szociológia, valamint az irodalomkritika és -elmélet.
Forradalmi megközelítése két alapelvben foglalható össze: az emberi lény etikai dimenziója kell, hogy legyen minden filozófiai reflexió kiindulópontja, és ez a dimenzió a Másikkal (a gondolatra, fogalomra nem redukálhatóval) és a Másikkal (az eszmére redukálhatatlan Másik) való találkozásban nyilvánul meg.
Gondolatának ez az etikai magja, amelyre boldogtalan korunkban oly nagy szükség van, tartalmazza az élet és az együttélés új módjának felépítésének lehetőségét.
A neves filozófus, Jean-Luc Marion szerint Levinas azért rendelkezik az esszenciális filozófus státusával, mert olyan kérdéseket fogalmazott meg, amelyeket még senki sem látott vagy mondott ki. Nélküle nem gondolkodnánk úgy, ahogyan mostantól gondolkodunk. -Manuel Cruz, filozófus
