Kosztolányi Dezső huszonöt legszebb verse

A szabadkai születésű Kosztolányi Dezsőről egyik leghíresebb verseskötete, A szegény kisgyermek panaszai juthat először eszünkbe, majd megjelenik előttünk ikonikussá vált, csokornyakkendős alakja. Kortársaival ellentétben őt nem hajtotta sem az Ady-féle messiástudat, sem a Babits Mihály-i morál.

A költészet önmagáért való szépségében hitt. Költő, író, műfordító, esszéista és újságíró volt egyben, valamint a Nyugat első nemzedékének tagja. Lírája széles skálán mozog a Mostan színes tintákról álmodom szereplírai verstől kezdve egészen a gondolatfilozófiai mélységű Hajnali részegségig.

A szabadkai évek után Szegeden, majd Budapesten tanult. Első állása a Budapesti Naplónál volt, ahol Ady Endre helyét vette át. Regényei közül több (Pacsirta, Édes Anna) máig igen nagy népszerűségnek örvend. Karinthy Frigyessel élete végéig mély barátságot ápolt.

Kis kötetünkbe Kosztolányi Dezső egész életművéből válogattunk, a versek időrendben követik egymást. A gyermekkor felidézésén kívül a szerelmek, az apaság, a haláltól való félelem is megjelennek. A Szeptemberi áhítat című vers a kötet utolsó darabja, egyben Kosztolányi utolsó éveinek egyik kiemelkedő alkotása. Szerelméhez, Radákovich Máriához írta már nagybetegen.

Egy életet végigkísérő utazásra hívjuk az olvasókat, akik Kosztolányi gyerekkorától kezdve egészen haláláig követhetik a költőt versein keresztül, miközben saját emlékeikre és kapcsolataikra is ráismerhetnek.