Kalliopé vacsoravendégei (Antológia)

A Csikófogat tehetséggondozó műhely legújabb gyűjteményét, hat fiatal író, költő bemutatkozását tartja kezében az Olvasó. E kötet nemcsak a sziporkázó egyéni teljesítmények miatt érdekes és fontos, de irodalomtörténetiségét tekintve is: jól kivehető a tendencia, miszerint a legifjabb alkotónemzedék könnyebben talál utat önmagához és a befogadóhoz a próza, mint a líra segítségével.

Kivételek persze - akár nagyszerűek, ahogy kötetünkben is - mindig akadnak. Ám mindez azért is figyelemreméltó, mert közben annak is tanúi lehetünk, ahogy irodalmi törekvéseikben a költészet észrevétlen beköltözik a széppróza sorai közé. Nem konkrét technikai fogásokra vagy tudatos koncepcióra kell gondolnunk, inkább egyfajta szemlélet nyilvánul meg. Olyasmi, ami egészen ősi forrásokból táplálkozik, és nem kérdés, hogy túlmutat az aktualitáson, a kortárs tendenciákon.

Miként szól mégis a XXI. század hangján? Talán úgy, hogy éppen ez az a hang, amit líránk és prózánk generációk óta keres; a művészi kifejezésmód, amit azonban nem meglelni kell, de hozzá visszatalálni érdemes. Férfiuról szólj nékem, Múzsa - hívta magához Kalliopét az epikus költészet atyja, Homérosz, valamikor hét-nyolcszáz évvel időszámításunk előtt. Vagyis miközben előre tartanak, nagy utat kell még megtenniük az időben visszafelé is antológiánk szerzőinek. De tehetségük, elszántságuk és apadhatatlan alkotókedvük okán már most megelőlegezhetjük nekik a bizalmat, hogy bérelt helyük lesz Kalliopé
asztalánál.

Rózsássy Barbara