Ez a kötet az irodalom és a politika találkozási pontjaira kíváncsi a 19?20. századi magyar irodalomtörténet kontextusában. (…) Hogyan viszonyul a költő és az író a politikához egy olyan kulturális közösségben, amelynek meglehetősen küzdelmes és sokszor kudarcos volt az újabb kori politikai története? És hogyan viszonyul a politika – ugyanitt, ugyanakkor – igencsak veszélyesnek tartott ellenfeléhez, az igazság szószólóihoz, a költőkhöz, a prófétákhoz? Amikor e kötet lapjain az elmúlt majd kétszáz év irodalomtörténetéből válogattunk, olyan szerzők kerültek egymás mellé, akik sokszor nagyon másként gondolkodtak – nemcsak az irodalomról, de a politika kérdéseiről is. Ami mégis folyamatosságot biztosít kötetünk tanulmányai között, az hőseiknek irodalmi-politikai érzékenysége. (Részletek Hörcher Ferenc előszavából)
Kazinczy és a magyar nyelv ügye körüli közéleti csatározások, a népies lírával kacérkodó Babits, a reálpolitikus Kemény Zsigmond politikai magányossága, Weöres apolitikus politikai attitűdje – megannyi érdekfeszítő és mai napig tanulságokkal szolgáló téma és alak bukkan fel a kötetben. Szerzőgárdánk az irodalomtörténész szakma legjavából verbuválódott, ez garantálja, hogy a téma iránt érdeklődő laikus olvasók és a szakmabeliek számára is érdekfeszítő írások sorakozzanak a könyv lapjain. A kötet szerzői: Arany Zsuzsanna, Eisemann György, Falusi Márton, Filep Tamás Gusztáv, Gróh Gáspár, Hernádi Mária, Hörcher Ferenc, Kulin Ferenc, Mekis D. János, Schein Gábor, Szénási Zoltán, Szilágyi Márton, Soltész Márton, Tóth Kálmán
