Az igazi áttörést az uniós versenypolitika fejlődésében az 1/2003/EK rendelet, majd a 2014/104/EU irányelv jelentette, amely a közjogi szabályokat magánjogi eszközökkel egészítette ki, és megkönnyítette a versenyjog megsértése miatti kártérítési keresetek benyújtását. A szabályozás mellett a gyakorlatban is egyre nagyobb figyelem irányul a magánjogi jogérvényesítésre, ahol a károsultak közvetlenül a kartell tagjaitól követelhetnek reparációt, amely igények hatékony érvényesítése, a megítélt kártérítési összegek - a versenyfelügyeleti eljárásban kiszabott bírsággal együtt - eredményesebben tartják vissza a vállalkozásokat a versenyellenes magatartástól.
A versenyjogi kártérítési perek jelenlegi legnagyobb hulláma 2018-ban, az Európai Bizottság úgynevezett kamionkartell ügyben hozott döntését követően indult el. Szinte az összes tagállamban folyamatban vannak ezek a "follow on" keresetek a kamiongyártó cégekkel szemben, kimondva-kimondatlanul elindítva ezzel egy versenyt a nemzeti bíróságok között: melyik lesz az a fórumrendszer, amelyik leghamarabb és a leghatékonyabb jogvédelmet tudja biztosítani a károsultak számára. Ennek a jövőre nézve lehet komoly hatása: mivel a károsultak az uniós joghatósági szabályok alapján a perindítás kapcsán több tagállam közül is választhatnak, ezt ott fogják megtenni, ahol erre a legnagyobb esélyük van. A magyar bíróságoknak is ezen az "Európa-bajnokságon" kell megméretniük magukat.
Ez a kötet a kamionkartell ügyekben magyar bíróságok előtt eddig felmerült eljárásjogi és anyagi jogi kérdéseket és válaszokat gyűjtötte össze, valamint betekintést ad négy másik európai ország vonatkozó bírósági gyakorlatának eredményeibe is. A szerzők ilyen ügyekben eljárt bírók.
