Azt vizsgálja, milyen jelentőséget játszanak ezek a folyamatok pszichés fejlődésünkben - legyen szó akár pszichoterápián belüli vagy azon kívüli helyzetekről. Művében különös hangsúllyal jeleníti meg azt az ez ideig nem kellőképpen vizsgált vonatkozást, hogy a válás és a leválás élményei nemcsak a veszteség fájdalmas érzéseit hordozzák, hanem az autonómia iránti szükségletet is, de mindezeken túl kifejeződhet bennük a közelségtől való félelemnek a megléte, vagy annak a szükséglete is, hogy valamilyen traumatikus helyzetből lehessen megmenekülni. A szerzőnő ebben a kötetében bemutatja azt, hogy a válási folyamatok az érési- és a fejlődési folyamatok részét képezik, és mint ilyenek, elkerülhetetlen feltételei annak, hogy a korábbi fejlődési fázisokat meg lehessen haladni. A téma vizsgálata során szóba kerülnek a mindennapok elválási konfliktusai éppúgy, mint ahogy a már tüneti erősségre szert tevő megnyilvánulások is, továbbá a traumatikus okokra visszavezethető pszichopatológiai jelenségek is. A bemutatott esetek jól példázzák, hogyan lehetséges feldolgozni az elválási konfliktusokat a pszichoterápia során.
