Térképcsodák - A kartográfia mesterművei

A térkép több, mint a föld rajza: ablakot nyit a világ nagy civilizációinak műveltségére, hiedelmeire, történelmére. Ez a gyönyörűen illusztrált album több mint hatvan - a maga korában rendkívül nagy hatású - térkép bemutatásával, az apró részletek feltárásával rávilágít arra, hogy a kartográfusok nemcsak ábrázolják, hanem formálják is a maguk világát. A térképek ma elsősorban a helymeghatározás vagy a helyváltoztatás segédeszközei. A papírra nyomott vagy a digitálisan elérhető térképek a környezetünkről tájékoztatnak vagy megmutatják, hogyan juthatunk el a legpraktikusabban egyik helyről a másikra. A történelem során azonban a térképek sokféle célt szolgáltak. Az ember mintegy 40 000 éve készít térképeket, hogy el tudja helyezni önmagát saját környezetében. A térképek tehát ugyanúgy szólnak a létezésről, mint a tájékozódásról. Környezetünk térbeli feldolgozása alapvető emberi tevékenység: az állatok csupán körülhatárolják saját területüket, egyedül mi vagyunk képesek feltérképezni a magunkét. Ez a könyv a világtörténelem döntő pillanatait rögzítő, gazdag térképanyagból válogat, megmagyarázva saját koruk legégetőbb kérdéseire adott fontos válaszaikat. A térképkészítés világjelenség, minden emberfajtára, korra, kultúrára és vallásra egyformán jellemző, jóllehet mindegyik a maga egyedi módján ábrázolja saját világát. A könyv arra is rávilágít, hogy tökéletes térkép nem létezik: ugyanazt a területet sokféleképpen térképezhetjük fel, mindig szubjektív módon. A könyv időrendben mutatja be a kartográfia fejlődését, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenkorhoz közeledve a térképek egyre pontosabbak és szakszerűbbek lesznek. Ellenkezőleg: mindegyik részből az derül ki, hogyan próbálnak célközönségük sajátos igényeinek megfelelni. Egy 13. századi vallási térkép, amely Jeruzsálemet helyezi a világ középpontjába, ugyanúgy saját közönségének kegyeit keresi és céljait szolgálja, mint azok a digitális térképek, amelyeket a mobiltelefonunkon böngészünk.