Ragnarök - Bíró Szabolcs

Anyám a jeges észak, emlői a hófödte csúcsok, méhének tüze edzett a sziklává, ami vagyok. Atyám az ordas tenger, tőle kapom fagyos pofonjaim, s ő temet el, ha meghalok. Nőm a csendes magány, hozzá mindig visszatérek. Gyermekeim vér és halál, kiket csapásimmal nemzek. Valamikor a kilencedik században egy csapat svéd viking útnak indul, hogy tűzön és vízen átkelve megbosszulja otthona elpusztítását. Azt állítják, hogy egy sárkány égette porig a falujukat, s annak szinte minden lakóját: Nídhögg, a fekete dög, az ősi regék réme. Kilencujjú Gudleif és huszonkét vakmerő embere felkerekedik hát, hogy megkeresse a szörnyet, és a saját fészkében végezzen vele. Útjuk ismeretlen vizeken, idegen hegyeken és éjsötét erdőkön át vezet, miközben az ő nyomukban is ott liheg egy titokzatos, sebezhetetlen harcos, aki Tyr Pajzsát viseli.

A Ragnarök nemcsak az igényes és felhőtlen szórakoztatás, hanem az igazi irodalmi élmény regénye is. Úgy tud súlyos és nagy könyv lenni, hogy olvasmányos és rövid regény. Nem a múlt aprólékos, száraz rekonstrukciója, de nem is fantasytörténet. Erős és költői írás, mint az északi sagák. Titokzatos és fenyegető, mint a valódi Ragnarök. És jó könyv, mint Bíró Szabolcs minden regénye. - Baranyi Katalin Ekultura.hu