Viharos barátságok, fellángolások és szakítások, alkalmi szeretkezések, érzelmi zűrzavar, veszteségek és beteljesületlen vágyak jellemezték ezt az időt. Tori újraéli a találkozást a szókimondó, öntörvényű lánnyal, Midorival is, aki a felnőtté válás határán arra késztette, hogy válasszon múlt és jövő között. A könnyed történetében Murakami megidézi az 1960-as évek diákéletének hangulatát, a szabad szerelem, a nagy ivászatok, az élvezetek kamaszos, provokatív hajszolását, a popzene-őrületet. Leheletfinom érzékenységgel ír a végső kérdésekről, a felnőtté válás krízisében hányódó fiatalság sebezhetőségéről.
