Szigliget regénye (1647-2048). Két utazás, két távoli korba. A helyszín ugyanaz: Szigliget. A mesés táj, mely a jövőből nézve a rontott édent idézi, míg a 17. században érintetlen szigete a Balatonnak. Kincső és Bence egy szokatlan téli viharnak és Lóri zseniális időgépének köszönhetően a jövőbe jut. Egy olyan korba, ahol csúcstechnológiás gépek uralják a világot, de a természet haldoklik.
Mi vagy inkább ki áll a mérhetetlen pusztítás mögött? Egy veszélyes anyag? Egy titokzatos időutazó? Egy multimilliárdos vállalat? Majd a 17. századi Szigligeten landol az időgép, és a kalandok tovább folytatódnak a török korban. Ahol a kissé forrófejű, ám szeretnivaló végváriak harci virtusát a kis jégkorszaki telek sem fagyasztják be. Kincső a szigligeti vár alatt egy befalazott járatra lel. Ki volt a szép, ám szomorú sorsú lakója a földbe vájt szobának? Mi az a titok, amit Sebestyén, a galád balatoni kalóz képtelen magával vinni a sírba? Vajon milyen különleges erővel bír Bence medvekarom amulettje? És a legfontosabb kérdés: megváltoztatható-e a jövő?
Egy világ, mely tele van veszéllyel. Ahol az emberi élet sokszor fabatkát sem ér, ahol a török portyák kiszámíthatatlanok, főleg ha befagy a Balaton. Egy elrejtett térkép, egy földalatti alagút és persze a derék vitézek sietnek a főszereplők segítségére. A regény lapjain életre kelnek a Balaton-felvidéki végek és a török idők legendás bajvívói.
