(hadi)fogolytáborok és (hadi)fogolysors a vörös hadsereg által megszállt magyarországon 1944-1946

A ​táborokkal foglalkozó fejezetek a magyar történelemtudomány páratlan értékét képezik” (Dr. Ravasz István, hadtörténész)

Bognár Zoltán olyan feladatra vállalkozott, amilyenre előtte senki. Ha valaki Magyarország második világháborús történetének teljes megismerésére törekszik, nem mellőzheti ezt a munkát.” (Prof. Dr. Szakály Sándor történész)

Dr. Bognár Zoltán (1963) történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának az elnöke. Több mint 20 éve foglalkozik a XX. század politika-, had- és társadalomtörténetével, különösen a második világháborús magyar hadifoglyok, a malenkij robotosok” és a Gulagra hurcoltak történetével. E korszakról eddig több tucat tudományos publikációja és két könyve jelent meg.

E könyv a XX. századi magyar történelem egyik méltatlanul elfeledett, eltitkolt részét mutatja be: a második világháború folyamán és az azt követően létrejött magyarországi hadifogolytáborokat és a bennük őrzött foglyok történetét. A kötet a szerző által az ország több mint 20 levéltárában, múzeumi és egyéb gyűjteményében a témában folytatott kutatásaira, valamint több mint 100, az eseményeket átélt túlélővel készített interjúra, illetve visszaemlékezésekre épül. Így az olvasó a magyarországi hadifogolytáborok átfogó, ugyanakkor az itteni lágerekben éltek megrendítő mindennapjainak részletekbe menő történetét ismerheti meg.

Mai magyar társadalmunk egyik legégetőbb és legfájóbb kérdése a fogoly-ügy. Érdekelve van ebben annak minden rendű rétege és minden rangú tagja.” – kezdte egyik, a miniszterelnökhöz 1945 nyarán írt levelét Teleki Géza közoktatásügyi miniszter, Teleki Pál fia. Nem véletlenül, hiszen az országban szinte nem volt olyan család, amelyiket ne érintett volna közelről a (hadi)fogolykérdés.
1945 május hóban a ceglédi fogolytáborban 130 000 fő tartózkodott” (A Honvédelmi Minisztérium 1946-os összefoglaló jelentéséből)