A hős, Gareth St. Clair bajban van. Apja, aki megveti őt, elhatározta, hogy tönkreteszi a St. Clair-birtokot, hogy nyomorba döntse őt.
Gareth egyetlen öröksége egy családi napló, amiben talán családi titkokról írnak... és ez lehet jövője nyitja.
Csak az a probléma, hogy a szöveg olaszul íródott, mely nyelvet Gareth a legkisebb mértékig sem beszéli.
A hősnő: az előkelő társaság egybehangzóan állítja, hogy Hyacinth Bridgerton kisasszonyhoz senki nem hasonlítható.
Pokolian okos, rémesen szókimondó és Gareth szerint valószínűleg csak kisebb dózisokban elviselhető.
De van benne valami... valami bájos és bosszantó... ami megragadja a figyelmét, és nem ereszti.
Szegény Mozart úr, valószínűleg éppen forog a sírjában, amikor Gareth és Hyacinth találkozik az évente megrendezett Smythe-Smith-zeneesten.
Hyacinth jó hírű lány; az, hogy Gareth St. Clair társaságában látják, meglehetős merészség, de jól érzi magát a társaságában és felajánlja, hogy lefordítja a naplót, bár olasztudása nem egészen tökéletes.
De ahogy beveszik magukat a titokzatos szövegbe, rájönnek, hogy a válaszok, amelyekre oly régóta várnak, nem a naplóban vannak... egymásban találják meg... és semmi sem olyan egyszerű - vagy olyan bonyolult -, mint egyetlen, tökéletes csók.
