A könyv bővebb leírása
Gyerekek, akik különleges feladatok elé állítanak bennünket Kezdettől másként kellene bánni ezekkel a gyerekekkel, érett lényükkel - mely érett, de nem koravén. Ha a kezdetet valaki elrontotta, és a környezet vagy a pedagógusok ragaszkodnak hagyományos, megszokott "módszereikhez", később a felnövekvő gyerekkel egyre nehezebb lesz bánni. E gyerekek számára nem létezik olyan tekintély, ami a státusból (tanár, szülő) adódna, és ez már a gyermek egészen kicsi korától kezdve így van. Létezik azonban részükről nagyrabecsülés és "érdem" által kivívott szeretet. Azzal, hogy "úgy teszünk, mintha..." nem érhetünk el náluk eredményt - minden hamisságot, minden arra irányuló kísérletet, hogy valamit színleljünk, villámgyorsan átlátnak, visszautasítanak és elítélnek.
Amit pozitívként értékelnek, az a nyíltság, az esetleges hibák és tévedések belátása és az eredetiség. Ők maguk eredetiek és nyíltak, nem tűrik a hazugságot; ha megnyertük bizalmukat, a velük való kapcsolat közvetlen és egyszerű. Pontosan tudják, kinek lehet valamit elmondani; kiben lehet bízni és kiben nem. Minden szokásszerű, ritualizált eljárást elutasítanak, és új, többnyire eredményesebb utakat találnak arra, hogy valamit megtanuljanak vagy végrehajtsanak. Nem lehet őket megbüntetni, illetve a büntetés nem használ semmit, és legfeljebb ahhoz vezet, hogy azt, aki a büntetést kiszabta, a jövőben elutasítják. A büntetést a tehetetlenség, alkalmatlanság jeleként értékelik, és annak, hogy nem tudnak velük bánni - és ez ténylegesen így is van.
Vélemények
Hogy tetszett a könyv? Legyél Te az első, aki véleményt ír!
