Már eltemettük az akasztói juhászbojtárból lett"mesefigurát". Búcsúztatásán azzal akartam kezdeni a gyászbeszédemet, hogy "temetni jöttem Jóskát nem dicsérni", de mivel nem Julius Ceasar feküdt feküdt a koporsóban, eltekintettem az ilyesfajta pátosztól. Inkább Simó György megemlékezéséből idéztem, aki csodálatosan fogalmazta meg miért is kell fejet hajtanunk egy olyan ember ravatalánál, akit bár rovott múltúként aposztrofál a média, ám neve mégis fennmarad a szájról-szájra járó legendák népi hőseként.
