Az igazi Berlusconi - Eric Jozsef

Egy kedves ismerősöm tagja volt annak a parlamenti bizottságnak, amely a '90-es évek elején, a kereskedelmi televíziózás hazai hajnalán tapasztalatcserére utazott Olaszországba. Többek között a leghíresebb médiacézár gyönyörű villájában is megfordultak a vendégek, mi több, a fogadás során barátom elkószált a parkban, és egy bájos pavilonban magányos zongorára lett figyelmes. Odaült a billentyűkhöz és a maga kedvére játszani kezdett, örökzöld dallamokat... amikor egyszer csak hallja, hogy valaki profi módon, gitáron kíséri a játékát... Körbepillantva a mosolygó házigazdát, magát Silvio Berlusconit pillantotta meg, aki egykor tengerjáró nagy hajókon szórakoztatta művészetével a nagyérdeműt, most pedig nem sajnálta a gesztust, hogy az egyik vendégének kedvébe járjon... Nos, erről a lenyűgöző kapcsolatteremtő készségről, társas empátiáról, apró mozzanatokban tükröződő, megnyerő személyes varázsról is mesél Dario Rivolta ebben a könyvben, amikor európai közéletünk, sőt a világpolitika utóbbi három évtizedéből az egyik legizgalmasabb főszereplő titkait boncolgatja. Persze megjelennek az egyéb meghatározó vonások is: a vállalatvezér mint ,,gazda" mentalitása, a kereskedői tehetség, az emberi kapcsolatokban a megfigyelés, a helyzetfelismerés, a reagálási stratégiák villámgyors kiválasztásának intelligenciája. A politikai pályán pedig az ideológiai kérdések iránti távolságtartás csakúgy, mint kultúra és pszichológia ösztönös találkozása: az a mély beleérző képesség, ahogyan legjobb pillanataiban Berlusconi az ,,átlagolasz" vágyait, reflexeit, ízlését, világlátását eltalálta. A vállalati munkában, majd a politika útjain is sokáig szoros munkatársként, majd alapos elemzőként azonban Dario Rivolta azt a képet is felrajzolja, hogy a '90-es években az olasz közéletbe berobbanó médiamágnás milyen siker távlatát ígérte honfitársainak, és azután mivé alakult mindez a mindennapi hatalmi harcok taposómalmában. Közelről láthatjuk, hol cselekedett a helyzet magaslatán, és hol követett el olyan hibákat, amelyek végül leszűkítették cselekvési lehetőségeit. A szórakoztató és tanulságos történetekben bővelkedő, roppant gazdag beszélgetés hitelesen rajzolja meg azt az összetett jellemképet, amely egyszerre ad magyarázatot az életút kiemelkedő gazdasági és politikai sikereire, de egyben azokra a populista, bulvárba hajló mozzanatokra is, amelyek előtt sokszor torpant meg értetlenül a közvélemény. Berlusconi - az ember, a vállalkozó, a politikus... A háttérben pedig a világ, amelyben élünk, és ami itt-ott bizonyára másmilyen lenne, ha ő nincs velünk. Hogy ez azután jó-e nekünk vagy rossz, netán mindkettő - ítélje meg az olvasó. - Csorba László