AZ ÉVSZÁZAD JÓVÁTÉTELI PERE

Hatvany Ferenc, a „cukorbáró", festő és műgyűjtő 1944-ben életét mentve rejtőzködött, miközben palotáit a német megszállók vették birtokba. A háború végén hiába kereste híres gyűjteményének legjobb darabjait. Halála után hozzátartozói Hans Deutschot, a neves jóvátételi ügyvédet bízták meg, hogy érvényesítse kárpótlási igényüket a Szövetségi Köztársasággal szemben. E könyv voltaképpen Deutsch ügyvéd története, aki számos sikeres ügy után ebbe a próbálkozásába belebukott. Jóllehet, a bonni Pénzügyminisztériumnál elérte, hogy az örökösöknek 35 millió márkát megítéljenek, 1964-ben letartóztatták és vádat emeltek ellene csalás és hamis tanúzásra való rábírás miatt. Bebörtönzését akkoriban az NSZK történetének legnagyobb botrányaként emlegették. A per 1973-ban felmentő ítélettel végződött, Deutsch azonban nem kapta meg a megítélt kártérítést, ügyvédi karrierjének befellegzett. Nagyjából ugyanebben az időben zajlott hatvankétezer magyar zsidó kártérítési eljárása és a magyar-nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok rendezése. Dunai Andrea, Berlinben élő kutató számos német és magyar levéltár anyagára támaszkodva dolgozta fel ezt a drámai történetet, amelynek során humánus megfontolások ütköztek kőkemény érdekekkel, emberi erények és gyarlóságok mérettek meg végsőkig kiélezett konfliktushelyzetekben.