Az érző én - Rott József

A kötet előszavában Rott József az Egy tömeggyilkos lelkiismerete (201801102) című tanulmánysorozatának hatodik köteteként jegyzi mostani munkáját. Az „alaptanulmányban”, az Egy tömeggyilkos lelkiismerete című kétkötetes munkájában az Újszövetség és a holokauszt pszichoanalitikus összefüggéseinek világirodalomban és a filmművészetben való ábrázolásával foglalkozott, majd annak filozófiai „nyomvonalán” tovább haladva, a Katarzis (201814095) című kötettel folytatta a gondolatsort, ahol a katarzist szintén irodalmi művek és filmalkotások alapján mutatta be. Miként a humánus voltunk, az autonóm létünk elengedhetetlen eleme az egyéni haláltudat megnyerése, úgy azon belül az életünkre való visszatekintés, az elmúlással való megbékélés alapfeltétele a feminin értékiség felülkerekedése a kétpólusú énben. Az analitikus természetű, nemfüggetlen evidencia tehát akképp írható le, hogy a nő, amennyiben kiteljesedett a létezésben - úgy társadalmilag, társas lényként, mint az ösztönös valójában-, értelemszerűen a feminin értékképviseletével felül köszön el az élettől. (...) Az érett, a sorsával megelégedett férfi szintén a humánus valójában néz a halál elébe, más szóval a maszkulin értékképviselet elveszti korábbi vezető szerepét. Ily módon teremtve meg a pszichés lehetőségét a tágabb, a kulturális evolúciót szolgáló feminin életkörbe való belépésre, az emlékezés eszközével. (...) Míg a kudarcviszony maszkulin előjelű és agresszív tónusú, amely létérzetet kizárólag a katolicizmus diktálta kollektív haláltudat, annak hamis ideája tud enyhíteni. Egypólusú, meghasonlott állapot, amelybe önmagát sodorta bele az agressziónak elkötelezett fél." Rott József