Az élet kódja (Jim Al-Khalili)

A tudomány máig legnagyobb megválaszolatlan kérdése, hogy az élettelen atomok és molekulák hogyan alakulnak át szerető, gyűlölködő, vágyakozó, rettegő, gondolkodó élő anyaggá. Amire bolygónk legegyszerűbb mikrobája is képes, azt mi, emberek még mindig nem tudtuk megvalósítani: nem tudunk tisztán élettelen anyagok felhasználásával életet teremteni. Talán elkerülte a figyelmünket, hogy mi teszi elevenné az élőket?  Jim Al-Khalili és Joe McFadden az életnek nevezett rejtélyes kirakós játék hiányzó darabkái után kutat egy fiatal tudományág, a kvantumbiológia eredményeire támaszkodva. Vajon a költöző madarak honnan tudják, merre repüljenek? Hogyan érzékeljük a rózsa illatát? A génjeink miként tudnak magukról pontos másolatot készíteni? A szerzőpáros szemléletes példákon keresztül bizonyítja: a kvantummechanika amellett, hogy a lehető leghétköznapibb jelenség, a hiányzó darabkát jelenti a kirakósban.  A lebilincselő könyv hatását tudományos körök Richard Dawkins Az önző gén című művéhez mérik.  Hullám-részecske kettősség, koherencia, kvantumösszefonódás, alagúthatás hangozzanak bár elsőre idegenül, ezek nem csupán a laboratóriumokban dolgozó tudósok számára fontos kvantummechanikai fogalmak. Ráadásul éppen annyira valóságosak és hétköznapiak, mint nagymamánk almás sütije. Igazság szerint nagymamánk almás sütijét is e jelenségeknek köszönhetjük.  Jim Al-Khalili, akadémikus, író és műsorvezető. Elméleti fizikusként dolgozik a Surrey-i Egyetemen, ahol a tanítás mellett kvantummechanikai témájú kutatásokat végez. Több sikerkönyv szerzője, nevéhez számos televíziós és rádiós ismeretterjesztő-sorozat fűződik.  Johnjoe McFadden a Surrey-i Egyetem molekulárisgenetika-professzora, emellett a molekuláris biológia és a tuberkulózis területén megjelent tankönyvek szerkesztője. Több mint egy évtizede specializálódott a tuberkulózis és az agyhártyagyulladás vizsgálatára utóbbi kapcsán az ő nevéhez fűződik az első sikeres molekuláris teszt kifejlesztése. A The Guardianben jelennek meg cikkei olyan témákban, mint a genetikailag módosított növények, pszichedelikus drogok és a kvantummechanika.