Márton László 1992-ben megjelent regénye a magyar regényiras nyolcvanas évekbeli felfutásának betetözése volt. Nem véletlenül részesült megkülönbözletett kritikai fogadtatásban: Balassa Péter szerkesztésében külön tanulmánykötet jelent meg róla (Üvegezés, JAK-Pesti Szalon, 1994.).
Az új kiadás megteremti annak lehetőségét, hogy a szélesebb olvasóközönség is megismerkedhessen ezzel a meghökkentő művel, mely az eltelt tizenöt év során mit sem vesztett eredetiségéből, frisseségéből, váratlan humorából és metsző szarkazmusából.
