Pro patria et libertate
A hazatérő II. Rákóczi Ferencet néhány száz hitványul fölfegyverkezett bujdosó várta a határon. Alig néhány hétbe telt, s a tízezresre duzzadt rebellishad megvívta első győztes csatáját. Miközben váltakozó sikerrel folyt a háborúskodás, megszületett a kuruc állam.
Az ónodi gyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, a trencséni vereség azonban megpecsételte a szabadságharc sorsát. A királynő reformjai A magyar nemesek életüket és vérüket ajánlották az ifjú királynőnek, érte harcoltak a hétéves háborúban is.
Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus jegyében, reformok sorával kísérelte meg felzárkóztatni birodalmát a fejlettségben jócskán előbbre járó nyugati világhoz. Kiadta a parasztok terheit enyhítő úrbéri rendeletét, az oktatást átfogóan szabályozó Ratio Edu-cationist, s a közjót szem előtt tartva még a betegekről, árvákról is igyekezett gondoskodni. Uralkodása alatt csendesség, bőség volt egész Magyarországon.
A birodalom első szolgája A hagyományokkal mit sem törődő kalapos király, II. József előtt egyetlen cél lebegett: egységes, modern állammá összekovácsolni a Habsburgok országait. Megszüntette az örökös jobbágyságot, polgári törvénykönyvet alkotott, a hivatali ügyintézésben a latin helyett bevezette a németet, s tervbe vette a nemesek megadóztatását is. Halálos ágyán egy nevezetes tollvonással szinte valamennyi rendeletét visszavonta.
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! A felvilágosodás eszméi legelőbb a bécsi testőrírókat vonták bűvkörükbe, s megérintették a világlátott, művelt nemeseket meg a korabeli értelmiséget is. Ők lettek a társadalmi reformok, a nemzeti szellemű irodalom és kultúra felvirágoztatásának elkötelezett hívei, a nyelvújítás szószólói. A reformkor nemzedéke őket és a magyar jakobinus mozgalom vezéralakjait tekintette példaképének.
