A kötetbe szerkesztett tizenhét tanulmányból végig kísérhetjük, hogy a hagyományos adóztató jellegű birtokokból hogy jönnek létre egyre inkább majorsági termelést folytató agrár-nagyüzemek.
Míg több száz éve a birtokszerzés és annak mérete volt a gazdagság és a hatalom forrása, addig a 19. század második felétől az örökség mellett már egyre inkább a gazdasági szakértelem vált meghatározóvá.
Kiderül a tanulmányokból, hogy egyáltalán nem volt mindegy, hogy mely uradalomnak ki volt a gazdasági vezetője, A piachoz a világi nagybirtokosok gyorsabban alkalmazkodtak, de az is egyértelmű volt, hogy az alkalmazkodást még a közalapítványi és az egyházi nagybirtokok sem kerülhetik el.
