A magyar futballválogatott legemlékezetesebb történetei néha a színfalak előtt, többnyire azonban a kulisszák mögött zajlottak. Felidézésük akár több évtizeddel később teszi érthetővé az akkori sztorikat. A szerzők arra vállalkoztak, hogy felkutatják a magyar labdarúgás legkülönlegesebb históriáit, sok esetben a főszereplőkkel beszélgetve, az információkat első kézből kapva.
Utánajártak, vajon honnan származik a legenda, miszerint azon nyomban főbe lőtte magát a potyagólt kapó kapus. Előkerül, hogy politikai bunda volt-e az 1938-as vb-döntő. Kiderül, hogy mi volt az utolsó szög a brazilok koporsójában, s hogy gratulált-e John Lennon a magyaroknak Liverpoolban, 1966-ban. De szóba kerül az is, hogy Dunai II Antal eldurrantott egy staniclit a terrortámadás helyszínén Münchenben, illetve, hogy Törőcsik András és Tóth József a FIFA akkori elnökének suttogta: Joao, Joao!. Immár nem titok, hogy Kiss László sérülten lőtte rekordot jelentő mesterhármasát a salvadoriak ellen, a belga hálóőr pedig vigyázott arra, nehogy eltörje Fazekas László lábát a spanyolországi Mundialon.
Az utóbbi évek történései közül kiderül, hogyan tudta meg Király Gábor az új szövetségi kapitány nevét, de az is, ki fedezte fel a válogatott számára Kleinheisler Lászlót. Emlékeznek még arra, hogy Szalai Ádám miért fizetett pálinkát a szurkolóknak a Nagykörúton? De arra biztosan, hogyan szólt az öltözőben a A nézését, meg a járását, Szoboszlai Dominik pedig a frászt hozta a szurkolókra.
