Lehet-e egy város a világ legsűrűbben lakott városa és ugyanakkor a világ legszebb városa? Mi a Csodálatos város (Ciudad Maravillosa) titka? Tengerparti strandjai, nagyvárosi őserdeje, a szétszórt, meredek bazalthegyek, vagy a völgyekben megbúvó városrészek? Esetleg a riói karnevál véget nem érő party-hangulata vetül ki az egész évre?
És az hogyan lehetséges, hogy a Csodálatos város vezeti a legkevésbé biztonságos világvárosok szomorú listáját? Hogyan fér meg egymás mellett a turisták millióinak tömege és a drogbandák háborúja, miközben úgy tűnik, mintha nem is tudnának egymásról, mindenki éli a maga laza, gondtalannak látszó életét?
A könyv tíz riói séta, tíz riói városrész meglátogatása közben mesél a felszín alatti történetekről, helyi érdekességekről, amelyek még Brazília jó ismerőinek is meglepetést okozhatnak. Hol hallhatjuk az igazi riói bossa novát, kik járnak szamba-iskolába és miért csak egyet ismerünk a minden februárban zajló közel 500 brazil karneválból. S ha már karnevál: tudják-e, hogy Sao Paulóban nemrég még magyar karnevál is volt?
Hosszabb időt töltöttem Rióban, eközben a helyi mindennapokat éltem. Ez alkalmat adott arra, hogy megismerjem a felszin alatti várost, a riói életérzést, amit csak csodálni tudok ma is. Könnyed, optimista, városukat szerető, magukat cariocának nevező emberek lakják Riót. Jártam velüklakásokban, kiállításokat néztünk, zenét hallgattunk, ettünk és nevettünk vagy éppen a világ dolgait vitattuk meg. Riói - kétségtelenül szubjektiv - élményeimet szeretném átadni Önöknek, lefényképezve és leírva azokat. Szeretném, hogy amikor majd landolnak az Antonio Carlos Jobin (a bossa nova atyja) nevét viselő riói nemzetközi repülőtéren, ne egy idegen városba érkezzenek, hanem egy ismerőst látogassanak meg. Sikeres landolást!
