A huszadik század utolsó harmadától jelentősen megszaporodik a női alkotók száma, megnő arányuk az irodalmi élet terepein nálunk is; azóta már másként vetődik fel a kérdés jelenlétük milyenségéről, jellegéről, a női írás súlyáról, mibenlétéről. Szabó Magda úttörő szerepe, alakja e metaforikus terminusok minden értelmében elgondolkodtató, vitára, diszkusszióra ingerlő, megkerülhetetlen kihívás. Az olvasónak, a laikusnak kevésbé: ők szinte változatlan intenzitással, szenvedéllyel fogadják be műveit, ám idealizált képet dédelgetnek róla. Jócskán meglepi őket mindaz, amit az elmúlt évtizedek kutatásai felszínre hoztak - habitusáról, alkatáról, irodalompolitikai manővereiről, magán- és közéleti viszonyrendszereiről. Soltész Márton arra a megoldhatatlannak tűnő feladatra vállalkozik, hogy összeegyeztesse és egy oldalra, lapra, egyazon kombinált narratívába hozza általa, rajta keresztül az életet és az irodalmat."
V. Gilbert Edit
Soltész Márton (1987) Király István-díjas irodalomtörténész, tanár, szerkesztő, kézirattáros. Az irodalom- és kultúratudomány (2015), majd a történettudomány doktora (2025). Az MTA Könyvtár Kézirattárának főkönyvtárosa (2013-16), a Kertész Imre Intézet kézirattárosa (2017-18), jelenleg kutatási igazgatója, a Kertész-életműkiadás szerkesztője. A sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem Magyar Nyelvi, Irodalmi és Művészeti Tanszékének adjunktusa (2022-24), 2025-től a Regionális Történeti és Művelődéskutatási Tanszék tudományos főmunkatársa. A Magyar Írószövetség elnökségi tagja, a Tokaji Írótábor Egyesület társalelnöke. Főbb munkái: Felhasznált irodalom (2012), Működés (2013), Csalog Zsolt (2015), Király István: Napló 1956-1989 (szerk., 2017, 2018), Ideológiák horizontváltása (2018), A Tokaji Írótábor tanácskozása 1986 (szerk., 2022), A Tokaji Írótábor története 1972-1989 (2025).
