Piper Bellinger divatos, befolyásos, és vadóc hírnevének köszönhetően folyamatosan paparazzik hada követi. Amikor túl sok pezsgő és egy elszabadult tetőtéri buli következtében a fogdában köt ki, nevelőapja úgy dönt, hogy ennek véget kell vetni. Elveszi a járandóságát, és Pipert a húgával együtt Washington államba száműzi, hogy némi felelősséget tanuljanak... elhunyt apjuk apró kocsmájában.
Piper még öt perce sincs, hogy megérkezett Westportba, amikor összefut a nagydarab, szakállas tengeri kapitánnyal, Brendannel, aki úgy véli, Piper egy hetet sem fog túlélni távol a Beverly Hills-i domboktól. És mi van, ha Piper rossz matekból, és már attól kiütései vannak, ha csak arra gondol, egy leélt lakás emeletes ágyában kell aludnia? Mennyire lehet rossz? Mindenképpen be akarja bizonyítani nevelőapjának - és a dögös, mogorva helyi pasinak -, hogy nem csak egy egyszerű csinos pofi.
Csakhogy ez tényleg egy kisváros, és bárhova megy, mindig Brendanbe fut. A szórakozásra vágyó lány és a morcos halász egymás teljes ellentétei, viszont nem tagadhatják a kettejük között szikrázó feszültséget. Piper nem szeretné, hogy bármi is elterelje a figyelmét, különösen nem egy olyan férfi, aki néha hetekre elhajózik. Mégis, ahogy ráhangolódik régi önmagára, és kezdi megszeretni Westportot, Piper rájön, hogy talán nem is az eddig ismert csillogó életre vágyik. LA visszahívja magához, de Brendan - és a város tele emlékekkel - már talán meg is nyerték a szívét.
