A csatlakozás 20. évfordulója számvetésre késztet, annak megvizsgálására, hogy a magyar bíróságok miként küzdöttek meg az uniós jog alkalmazásának feladatával. Ez a kötet éppen ezért azt tűzte ki célul, hogy a magyar bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások közül a húsz legkiemelkedőbb (legnagyobb hatású, legtöbbet idézett) ügyet elemezze: milyen jogértelmezési kérdések merültek fel a konkrét ügyben, a magyar bíróságok az EUB-tól kapott válaszok fényében milyen döntéseket hoztak, azok hogyan hatottak a magyar - és több esetben is az uniós - joggyakorlata és jogalkotásra. A válogatásnál fontos szempont volt, hogy az egyes ügyszakok (közigazgatási, polgári, munkaügyi, büntető) az általuk kezdeményezett ügyek számával arányosan képviseltessék magukat. Az egyes ügyszakokon belül igyekeztünk különböző jogintézmények értelmezéseit bemutatni.
A szerzők mindannyian bírók, közülük többen az általuk kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott határozatot elemezték, helyenként ezért személyes jellegű észrevételek is olvashatók, kitérve arra, hogy mennyire találták hatékonynak ezt az eljárást, a nemzeti bíróság és az EUB közötti intézményesített párbeszédet. A kötet tehát kordokumentum is, az EU csatlakozás első húsz évének magyar bírósági gyakorlatában felmerült kérdéseinek - nem teljes körű - összegzése. Reményeim szerint érdeklődéssel olvassák majd a magyar jogászok következő generációi is, akik ennek segítségével tíz-húsz év múlva rácsodálkozhatnak a magyar EU-tagság első húsz éve során felmerült jogértelmezési kérdésekre.
