A bioetika ma már nemcsak a szoros értelemben vett orvos-beteg kapcsolatokban érvényesül, hanem az orvosi segítséggel végzett rendkívüli reprodukciós eljárásokban, a genetikai tesztek, biobankok, őssejtkutatások, vagy épp a génszerkesztés területén is. Az új technológiák alkalmazása miatt a bioetika hatóköre átnyúlik és összefonódik a mesterséges intelligencia és robotika alkalmazásával is. Nemcsak a járványok során keletkezett hatalmas adattömeg, de a genetikai adatok egyre bővülő mennyisége is felvet bioetikai kérdéseket. Ez a könyv amellett érvel, hogy az egyes új biotechnológiák etikai vetületeit érdemes egymással összevetve, együttesen is vizsgálni, és olyan alapkérdéseket, mint a betegtájékoztatás újból és újból elemezni, és az adott helyzetre értelmezni. Az emberi jogok és a bioetika kölcsönösen hatással vannak egymásra és ezt a kapcsolódást elemzi a könyv számos jogeseten és példán keresztül.
Ez a kötet az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport A bioetika kérdései című könyvsorozatának keretében jelenik meg. Sándor Judit számos magyar, angol és francia nyelven írt, bioetikai és emberi jogi témájú könyv és cikk szerzője. Jelenleg a bécsi Central European University Egyetem professzora és a budapesti Bioetikai és Jogi Központ (CELAB) alapító igazgatója.
Ez a könyv az emberi jogok és bioetika kapcsolódását vizsgálja az új biotechnológiák területén. Így például arra keresi a választ, hogy milyen etikai és jogi kérdéseket vet fel a reprodukciós medicina, a genetikai vizsgálatok, vagy éppen az őssejtekkel végzett gyógyítás. Megválaszthatók-e az embrió egyes tulajdonságai, és ha igen, milyen mértékben adhatunk teret a genetikai döntéseknek az emberi reprodukcióban? A szerző vallja, hogy az emberi jogok és a bioetika számos ponton érintkezik, alapelvei hasonlóak, és mind a jogi esetek, mind pedig a bioetikai példázatok fontos tanulsággal szolgálnak ahhoz, hogy a bioetikát közelebb hozzák, vitathatóvá, és ezáltal alkalmazhatóvá tegyék a szélesebb nyilvánosság számára is.
