A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan globalizált volt, mint manapság. Az emberek minden addiginál szabadabban érintkeztek egymással a kozmopolita városokban, amelyek aztán a Niall Ferguson által a világ háborújának nevezett összecsapások elsődleges célpontjaivá váltak. Ez a háború ártatlan civilek ellen folyt, de nem valamilyen földön kívüli megszállók vívták, ahogyan azt H. G. Wells képzelte, hanem embertársaink egymás ellen. Miért torkolhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai?
Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a gyűlölet évszázadának paradoxona mögé kíván betekinteni. Rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A kutatás során elvezeti az olvasót a szibériai sztyeppétől a lengyelországi síkig, Szarajevó utcáitól az okinavai partokig, a guatemalai temetőktől a vérben ázó kambodzsai rizsföldekig. A szerző által kínált válaszok újszerűek, ugyanakkor meggyőzőek. Az ábrázolt időszakot fenekestől felforgatta a gazdaság szeszélyes kiszámíthatatlansága. A multikulturális közösségeket szétforgácsolta a gazdasági fellendülés és hanyatlás gyors váltakozása. Ráadásul ez volt az a korszak, amelyet alaposan megmérgezett a kibékíthetetlen faji különbségek gondolatköre. És mindenekelőtt ez lett a hanyatló régi birodalmak és a zsákmányra éhes, új államok közötti harc kora.
Hogy ki nyerte meg a világ háborúját? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a Nyugat. Sőt egyesek Amerika évszázadáról beszélnek. Niall Ferguson szerint azonban a XX. század legjelentősebb változása nem más, mint a nyugati világ Ázsia fölött gyakorolt erőfölényének hanyatlása, amely 1904-ben Japán Oroszország feletti győzelmével vette kezdetét, és az 1978-as kínai gazdasági újjáéledésben csúcsosodott ki. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén A világ háborúja című mű forradalmi módon újraértelmezi a modern kort.
