Az 1900-as évek első évtizedeiben létesítették az első tormaültetvényt hazánkban a bagaméri káptalan birtok területén, Innen indult ki annak a tormatermesztő körzetnek a megteremtése, ahol ma már közel 2000 hektáron termesztik tormát.
Ahhoz, hogy egyenletes, kiváló minőségű, beltartalmi értékeit megőrző áru kerülhessen a hazai és nemzetközi piacra, nagyon sok gépi és kézi munka szükséges. Ma már a munkafolyamatok többségét géppel végzik, de még ma is sok az élőmunka-igénye a tormatermesztésnek.
Ezt a termesztéstechnológiát írja le a szerző, aki a Hajdúsági tormatermesztő táj területén dolgozik, sok tormafajta nemesítésében működött közre és tevékenyen vesz részt az új fajták népszerűsítésében.
Részletesen tárgyalja a torma környezeti igényeit, a hazánkban legjobban bevált fajtákat, a tormatermesztés egyes munkafázisait, a talajmegmunkálástól kezdve a bakhátkészítésen, a dugványok előkészítésén, ültetésén, ápolásán, trágyázásán keresztül a növényvédelmi, öntözési, betakarítási munkákon, tárolási lehetőségeken át a piacra kerülő áru csomagolásáig.
Újdonság a torma biotermesztését leíró fejezet, de a különböző tormafajták kémiai anyagainak, ásványielem-tartalmának vizsgálati eredményei is tanulsággal szolgálnak a tormatermesztő gazdáknak.
