Az 1860-as években Arany János fia, Arany László elindult Székelyföldre népmeséket gyűjteni. Ennek az útnak egy gazdag és sokunk gyerekkorát meghatározó népmesegyűjtemény lett az eredménye. A Tinta Könyvkiadó A szomorú királykisasszony című mesekönyvbe ebből válogatott tizenhét mesét.
A kötetben elbeszélt történetek szép, ízes magyar nyelven szólnak, a mesék megőrizték eredeti hangulatukat, gazdag képzeletvilágukat, és a magyar népmesékre jellemző színes, változatos világba kalauzolják el az olvasót.
17 hangulatos rajz segíti a kicsiket a mesék befogadásában. A kötet végén a mesék régies, ma már nehezen érthető szavainak a magyarázatát is megtalálja az olvasó.
A mesélés az ember ősi tevékenysége, mely során az idősebbek át tudják adni a fiataloknak az elődök tapasztalatait, történeteit. Az emberi közösségek hajnalán a tűz
körül ülve kerítettek sort erre a rítusra. Bár ma már kevesebbet ülünk a tűz körül, a mesélés ugyanolyan fontos maradt. Nemcsak a gyermekek szeretnek mesét hallgatni, hanem a nagyobbak is, sőt a mese felolvasása is élmény.
A mesékben olyan konfliktusokkal, személyiségtípusokkal, megküzdési stratégiákkal találkozhatunk, amelyek a mindennapi életünkben is rendre feltűnnek. Hiába több száz évesek vagy még régebbiek népmeséink, örökérvényű bölcsességeket rejtenek, melyek a ma emberéhez is ugyanúgy szólnak.
A szomorú királykisasszony mesegyűjtemény párja a Farkas-barkas mesekönyv, amely ugyancsak Arany László gyűjtötte, eredeti népmeséket tartalmaz.
A kötet az alábbi meséket tartalmazza:
Az egyszeri gyerek
A tündérkisasszony és a cigányleány
A kismalac és a farkasok
A kis gömböc
Babszem Jankó
Az aranyhajú hercegkisasszony
A macska és az egér
Zsuzska és az ördög
A szomorú királykisasszony
A szürke ló
A kakaska és a jércike
Dongó meg Mohácsi
Az ördög és a két leány
A nyelves királykisasszony
Gagyi gazda
Miért haragszik a disznó a kutyára, a kutya a macskára, a macska az egérre?
A cigány az égben és pokolban
