Mikor és meddig éri meg együttműködő közösségben színlelni a nyereség érdekében? Átérzi-e a manipuláló egyén áldozata lelkiállapotát? Olvas-e a csaló mások elméjében? Vajon eközben csak elfojtja saját érzelmeit, vagy hidegfejű gondolkodása teljes érzéketlenségre vall?
Ilyen kérdésekre keresi a választ a könyv, mely az altruizmussal foglalkozó kötet (Az erény természete) tükörpárjának is tekinthető. Niccol Machiavelli reneszánsz író A fejedelem című művében részletesen kifejtette, hogy milyen taktikát kell követnie egy uralkodónak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében.
Lényegében az érzelem nélküli, józan hatalomgyakorlás lehetséges módjait írja le. Ehhez szorosan hozzátartozik a színlelés és mások megtévesztése.
A machiavellista személyiségvonásokkal az 1960-as évek óta foglalkozik a pszichológia tudománya. A kötet ezeket a különféle vizsgálatokat veszi végig (viselkedési stratégiák elemzése, az érzelmi intelligencia mérése, kognitív idegrendszeri háttérkutatások, humángenetika, evolúciós szempontok).
A sokoldalú megközelítés révén kirajzolódik egy, a vártnál sokkal összetettebb, meglepőbb kép. A végén még talán azt is belátjuk, hogy nekünk is szükségünk van időnként legalább egy-egy machiavellista tanácsadóra.
