A kézművesipar története Magyarországon - Szulovszky János (szerk.)

Hogyan tanúskodnak a vasművesség emlékei az avar-magyar együttélésről? Milyen mesterségeket űztek Árpád fejedelem Kárpát-medencében letelepedő magyarjai? Mit tudunk ma az úgynevezett szolgáló népek rendszeréről? Milyen kapcsolódások mutatkoznak az ókori római művelődésből ismert hét szabad művészet és a kézművesség középkori csoportosítása között? Hogyan bontakozott ki, majd alakult át a magyarországi céhrendszer? Mi jellemezte a három részre szakadt ország kézművességét? Milyen problémákat okozott a 18. század húszas
éveitől kezdve a céhek bezárkózása, és milyen állami beavatkozások történtek a céhes visszaélések felszámolása érdekében? A gyáripar hogyan hatott a különböző kézművesiparokra? Milyen mentalitásbeli különbségek mutatkoztak a két világháború közötti iparosnemzedékek között? Az államszocializmus évtizedei alatt milyen esélyei voltak a magánkisipar fennmaradásának? Hogyan szorult satuba a "maszek", s miként lazult a rá nehezedő nyomás? A rendszerváltás után milyen adottságok segítették elő a sikeres kézműveskarriert? A harmadik évezredben van-e még helye, létjogosultsága a kézművességnek?
Mindezekre a kérdésekre - és sok minden másra - választ nyújt e könyv, mely a Hauszmann Alapítvánnyal együttműködve valósult meg.